Szingapúrban csaknem ezer kínai nyelvű domain nevet regisztráltak mióta az internetes domain nevekkel és számokkal foglalkozó internetes társaság, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) úgy határozott, hogy a nem angol domainek is forgalomba hozhatók – adta hírül a PC World. Az ICAAN újabb 20 nyelv netes élesítését tervezi. Magyarországon azonban nem népszerűek a nem globális azonosítók.

A szingapúri kormány ötszáz dolláros költség fejében engedélyezte, hogy egy szingapúri .sg végződésű domain név kínai karaktert tartalmazzon. Az eddig regisztrált kínai nyelvű domain nevek száma az összes .sg végződésű azonosító 0,9 százalékát teszik ki – számolt be a pcworld.com. A szingapúri kormány engedélyének fő célja, hogy nagyobb részt kaphassanak a kínai piacon.

Idén májustól érhetőek el a nem latin betűs domain nevek, azaz kínai vagy arab karaktereket is be lehet írni a böngészőkbe. Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok rögtön bejegyeztették az országok arab betűs legfelsőbb szintű domainjét, mára Kína, Tajvan és Hongkong is megkapta saját országkódját, így az utóbbi tartományokba tartozó oldalak címeit kínai írásjelekkel lehet begépelni. Az ICANN szerint az internet negyvenéves történetének nagyon fontos pillanata a nem latin betűs domainek bevezetése. Ugyanakkor ezek a webcímek nem minden számítógépen érhetőek el, ráadásul a nem latin betűs domainek bevezetése sokmillió oldalt zárhat el a külföldi netezőktől. Nehézség az is, hogy egy arab vagy kínai oldalt címét nem egyszerű a böngészőbe bepötyögni.

Magyarországon 2004 tavaszától van lehetőség nyílt magyar ékezetes domain nevek regisztrációjára a .hu felső szintű domainben. Szakértők akkor is arra figyelmeztettek, hogy nem igazán alkalmas az ékezetes domain név nemzetközi használatra, mivel más országokban problémát jelent az ékezetes magyar betűk beírása. Az xhu.hu Internet Szolgáltatók Tanácsától kapott információja szerint ma 525 ezer .hu végződésű domain van, a teljes .hu domain állomány huszonketted része ékezetes, mindössze 24 ezer.

A kínai és magyar nyelvű nem globális domainek népszerűsége közti különbséget az a tény indokolja: a világ népességének egyötöde kínai nyelven beszél, míg magyarul mértékekkel kevesebben. Kezdetben világszerte kizárólag a latin abc ékezet nélküli kisbetűire, továbbá a numerikus karakterekre (0-9) és a kötőjelre korlátozták a domain nevek karaktereit. 2002-ben kezdődött a nemzetközi szabványosítás, hogy a nemzeti karakterkészletek is használhatók legyenek a domain nevekben.

Farkas Tímea, minden jog fenntartva Pontkom Stúdió Kft.